Coco Chanel, divattervező
Coco Chanel A modern nő megtervezője "Az igazi elegancia feltétele az akadálytalan mozgás lehetősége."
A legenda polgári neve: Gabrielle Bonheur Chasnel.1883. augusztus 19-én született Saumurban, Gabrielle Bonheur Chasnel néven. Igen, Chasnel, a híres divatmárka ugyanis nem mást, mint egy szimpla kis elírás. Coco születésekor az anyakönyvvezető kifelejtett az -s betűt. Így lett Chasnel-ből Chanel, Coco pedig sosem javíttatta ki a hibát. Igaza volt. Születtek már ’nagy nevek’ egy elírás nyomán. Ott van példának okáért Barbra Streisand, aki a többi, 'közönséges' Barbarához hasonlóan látta meg a napvilágot, aztán megbotlott egy újságíró tolla, és kész is lett a világhírű imázs...
Albert Chanel és Jeanne Devolle második gyermekeként született. 5 testvére volt, 2 lány Julie (1882) és Antoinette (1887), és 3 fiú Alphonse (1885), Lucien (1889) és Augustin (1891, aki születésekor meghalt). 1895-ben az édesanyja TBC-ben meghalt. Édesapja nem tudta nevelni a családot. Aubazine római katolikus-monostor árvaházába került hatévesen és 7 évet töltött ott. Talán a környezet az oka, hogy később a ruháival és frizuráival a női egyenjogúság szószólója lett. A monostorban megtanult késsel-villával enni, illedelmesen köszönni és... varrni.18 évesen elhagyta az árvaházat, és egy szabóságban kezdett el dolgozni.
Találkozott a francia milliomos Etienne Balsan-nal.Coco-t elkápráztatta a hatalmas vagyona, a tőle kapott gyémántok, a ruhák és gyöngyök szépségei. Balsan mellett kiatanulta a kalap tervezést is. Balsan-t kihasználva, párizsi lakásába költözött.
1905-től három éven át Coco művésznéven sanzonénekesnő volt Vichy-ben, és énekesnői karrierről ábrándozott.
1908-ban támogatói segítségével megnyitotta első divatkereskedését, amelyben először kalapokat kínált, később pedig pulóvereket, szoknyákat és kiegészítőket is árusított. 1914-ben megnyitotta első párizsi butikját Arthur Boy Capellel segítségével. Aztán 1916-ban divatszalont nyitott Biarritz-ban, amely 1920-ban Párizsba a Rue Cambon-ra, a Chanel divatház mai helyére költözött.
Mikor elég hires és ismert lett kitalált egy hamis életet magának, miszerint 1893-ban született, és édesanyja halála után édesapja amerikában vitorlázott, így őt két nagynénje nevelte fel, ahol megtanult mindent, és a Coco (kisállat) becenevet és tölük kapta. Ez számára egy kibúvó volt, csökkentette az őt ért stigmákat, és megalázásokat.
1920-ban bemutatták az orosz balettimpresszionistának Sergei Diaghilev Igor Stravinsky-nek a világhirű zeneszerzőnek (The Rite Spring), akit családjával együtt meghivott a birtokára. Ezen idéglenes látogatás alatt a kapcsolatukból viszony lett.
A Chanel birodalom
Coco Chanel sikere abban állt, hogy a jelenben élt, és ruháit a kor követelményeinek megfelelőn a dolgozó nők számára készítette. Ez persze csak most látszik kézenfekvőnek. Az első világháború után inkább forradalminak számított, hogy a kényelmetlen, merev, fűzős viselet helyett egyszerű és praktikus ruhadarabokat kínált a frissen hivatali munkába állt női társadalomnak.
Chanel szerint "az igazi elegancia feltétele az akadálytalan mozgás lehetősége". Kijelentette, hogy amely divat nem terjed el, nem is divat, ezért elsőként dolgozott a konfekcióiparnak a párizsi haute couture tervezői közül. Chanel nemcsak kíváló tervező, de zseniális üzletasszony is volt: a cég bevételeinek java részét a tömegek által elérhető és megfizethető kozmetikai termékekből és kiegészítőkből produkálja, míg haute couture darabjaik a forgalomnak mindössze 6%-át jelentik.
A Chanel-kosztüm, a kis fekete ruha és a női nadrág: Nevéhez fűződik a Chanel-kosztüm megalkotása, amely tweed szövetből készült és aranygombos, doboz formájú kabátjához egyenes szabású szoknyája járt. A klasszikus formát, a divatház vezető tervezője, Karl Lagerfeld álmodta újra a 80-as években. A ma oly’ divatos bizsuk viselési ugyancsak Chanel kisasszony érdeme. A hagyományos Chanel-kosztüm elmaradhatatlan kiegészítői voltak az aranygombok, és a kosztümhöz viselhető aranyláncok, gyöngyök. A tökéletes kép része a steppelt, lánc-fülű, vállon hordható kézitáska, és a középmagas sarkú cipő sötétkék, fekete vagy drapp orrbetéttel. Ugyancsak Chanel ötlete nyomán született meg a mára minden magára valamit adó nő gardróbjában megtalálható „little black dress”, azaz a "kis fekete ruha", amely minden alkalomra tökéletes eleganciát kölcsönöz viselőjének. De Coco hozta divatba az ingruhát, az estélyi stólát és a rövid női frizurát is, merthogy ő vágatta le először a modelljei haját. A praktikumot ötvözte a stílussal a megjelenés minden területén. Coco Chanel fittyet hányva a tradíciókra kardigánt és pulóvert adott a nőkre, akik boldogan követték őt a kényelmes élet útján. A divattervezőnő nem átallotta az addig kizárólag alsóruházat céljára használt jersey anyagot felsőruházati textilként használni. Az egyik legmerészebb húzása pedig az volt, hogy bevezette a női nadrág addig nem létező fogalmát. Emancipáció, oh! (Fontos szerepet játszott, a női ideál kitalálása - a flepperek megjelenése.)
Arany nedű kristálykockában, Chanel N°5
A világ leghíresebb parfümjének születését legendák övezik. Coco Chanel volt az első, aki egy divatház presztízsét összekapcsolta egy nagy parfümével.
Coco Chanel, a húszas évek legelején, a Cote d'Azur valamelyik üdülőhelyén ismerkedett meg Ernest Beaux-val, aki az orosz cárnak volt udvari parfümkésztője. Rögtön meg is bízta „a nő illatának” kidolgozásával. Chanel legzseniálisabb ötlete az volt, hogy létrehozta a világ első "mesterséges" parfümjét. 1921 – ben felkereste őt Ernest Beaux, a fiatal vegyész, aki már évek óta tanulmányozta az aldehideket. Ezek olyan szintetikus anyagok, amelyek a desztillálási folyamat során egyre erősödő természetes virágillatot fejlesztettek. Chanel beleegyezett, hogy kipróbáljon néhány mintát. Beaux különböző illatokat állított össze, amelyeket számozott üvegekben mutatott be neki. A legenda szerint Chanel az ötödik üveget választotta, mert az ötös volt a szerencseszáma. Hogy folytassa a babonát, 1921. május 5-én, az év ötödik hónapjának ötödik napján mutatta be az új parfümöt. A Chanel No.5 forradalmasította a parfümök világát, és ma is az egyik legünnepeltebb illat. Pompás frissesége mellett a természetes illatok ódivatúnak és igen költségesnek tűntek. Az első "demokratikus" parfümöt a hölgyek világszerte imádták, és még a szerényebb körülmények közt élők is megengedhették maguknak. Ma a világon már szinte minden parfümkészítő aldehideket használ. A kölni a divattervezőnő ruhakollekcióihoz illő egyszerű csomagolást kapott. Később újabb parfümöket is forgalomba hoztak nevével, valamennyit szám jelölt, kivéve az 1977-ben megjelent Cristalle-t. 1920 és 1930 között, Coco Chanel több új parfümöt dob piacra, Chanel No.22 1922-ben, Russia leather 1924-ben, Gardenia 1925-ben Tropical hardwood 1926-ban (Ernest Beaux fogalmazásai, amiket Jacques Polge által 1983-ban újjáterveznek).
Chanel No.19-et Coco Chanel születésének a dátumának köszönheti, ezt az illatot alkotta Ernest Beaux utóda, Henry Robert. Chanel No.19-et 1970. augusztus 19-én dobták piacra, Coco Chanel 87 születésnapján, azután 1981-ben az Antaeus jelenik meg..
Későbbi évek
Coco Chanel 1938-ban fáradtságra hivatkozva bezárta boltját és visszavonult. Párizs német megszállása után üzletmenete is megszakadt. A II. világháborúban ápolónőként szolgált, majd 1945-ben - egy náci tiszttel folytatott szerelmi kapcsolata miatt - Svájcba emigrált. Csak 1954-ben tért vissza Franciaországba és a közéletbe: egy új kosztümtervet mutatott be, gallér nélküli, szegéllyel díszített, kötött kosztümkabátot térdig érő szűk szoknyával. Chanelt később háborús bűnökért letartóztaták, de a brit Royal család beavatkozásának köszönhetően , nem emeltek vádat ellene. Nem aratott nagy sikert a franciáknál, a kémkedése és a nácikapcsolata miatt. De Amerikában ekkor vált hiressé, így az amerikaiak lettek legnagyobb felvásárlói. Újra elismert lett Európában, a királyi családok, és híres színésznők előszeretettel horták tervezéseit.
Soha nem ment férjhez, bár híres és gazdag barátai voltak. Szeretői értékes ajándékokkal halmozták el, de Coco ettől sem hatódott meg: a műtárgyakat lemásolta és jó pénzért eladta őket. Az öntudatos nő, a párizsi társasági és művészeti élet ismert alakja lett. Több herceget elutasított mondván: hercegné sok van, de Coco Chanel csak egy!
A divattervezőnő ügyfelei közt tudhatta Grace Kelly-t, a filmsztárból lett monacói hercegnét, Fabiola belga királynét, Marlene Dietrich-et, a Kék Angyalt, a Casablanca Ingrid Bergman-ját, az összes Rotschild-ot és a Rockefellerek többségét. A Time magazinnak a száz legnagyobb hatású személyiségét összegző százas listájára egyetlenként került fel a divat világából.
Még élt, amikor 1969-ben egy musical-t mutattak be a Broadway-n Coco életéről, a címszerepben Katharine Hepburn-nel.Hepburn-t Tony díjra is jelölték. A Mark Hellinger színházban 329 előadást adtak elő, melyet Harold Wheeler rendezett.
Munkatársai - többségükben nők - ’kisasszonynak’ szólították, lesték minden parancsát és elnézték minden hóbortját, pedig volt belőlük jó pár. Többek közt 35 évig bérelte a párizsi Ritz Szálló egyik lakosztályát annak ellenére, hogy üzletétől csak néhány utcára volt a lakása.
Halála
1971 január 10-én halt meg 87 évesen a Ritz hotelbeli lakosztályában, magányosan és megkeseredetten. Kérésére Svájcba temették el Lausanne-ban. Kővel vésett sírköve volt, melyet oroszlánfejek díszitenek, mely önmagát ábrázolják.
|